Az ókori Egyiptom egyik leghíresebb személyisége volt IV. Amenhotep (más néven Ehnaton) fáraó felesége, a szépséges Nofertiti (Nofretete), akinek pompás mellszobra, az antik művészet valóságos műremeke jelenleg Németországban tekinthető meg. Az európai nagyhatalom egy szemtelen csel révén szerezte meg a csodálatos büsztöt, amelyet Egyiptom már az 1930-as évektől megpróbált visszaszerezni – szerintük jogtalan – tulajdonosaitól. Adolf Hitler kancellár és Führer azonban valósággal beleszeretett a 3300 éve élt királynőbe, és a szobrot Germania, az általa megálmodott főváros művészeti múzeumának fő darabjául szánta.
A németek napjainkban azzal hárítják el az ókori remekmű hazaszállítási terveit, hogy az alkotás túlságosan törékeny, így nem bírna ki sérülés nélkül egy hosszabb utazást. Mellesleg nem ismerik el azt sem, hogy illegálisan került volna az országba a felbecsülhetetlen értékű műkincs, amelyet még 1913-ban csempészett ki Egyiptomból egy élelmes német régész. Ludwig Borchardtról van szó, aki agyaggal kente össze, és egy nagy halom kevésbé értékes lelet közé dugta a királynő mellszobrát, ráadásul csalétekként egy másik kupac tetejére egy olyan sztélét helyezett el, amelyről tudta, hogy az egyiptomiak számára érdekes lesz. A festett kőtáblán Ehnaton, Nofertiti és gyermekeik voltak láthatók, a meghitt „családi portréra” pedig valóban azonnal lecsaptak a hazai szakértők, így a királynő büsztje Berlinbe került. Az eredeti egyezség úgy szólt ugyanis, hogy az európaiak igazságosan megfelezik az 1911–14 közötti ásatásokból származó leleteket az egyiptomiakkal, ám Borchardt a különleges mellszobornak nem tudott ellenállni. Amikor afrikai kollégái rájöttek a csalásra, már késő volt, ám utódaik azóta sem hagytak fel a ritka műkincs visszaperlésével.
Nofertiti származásáról meglehetősen keveset tudunk, talán idegen hercegnőként került a Kr. e. XIV. században Egyiptomba, de az is lehet, hogy Ájnak, a lovasság parancsnokának volt a lánya. Ehnaton mellett egyfajta társuralkodóként szerepelt, férje halála után azonban egyik napról a másikra eltűnt az egyiptomi történelem forgószínpadáról, bár néhány feltételezés szerint ő lehetett az a titokzatos Szemenhkaré (Anhheperuré) fáraó, aki Tutanhamon (más néven Nebheperuré) előtt ült Egyiptom trónján.
A szépen festett büszt jellegzetes uralkodói ékkel ábrázolja Nofertitit, akinek a feje ugyanakkor aránytalanul nagynak mondható. Ennek két oka van: az egyik az, hogy a szép arcot és a finom vonásokat így még jobban kiemelték, másrészt viszont a szobor elkészítésének technikájából is adódik a méretbeli pontatlanság. A büsztöt ugyanis mészkőből készítette el az ismeretlen művész, ám ez csak egy elnagyolt verzió volt, míg a végső változatot az erre a „magra” felvitt gipszrétegen dolgozta ki a mester. A szoborra 1912-ben bukkantak rá a németek Tell-Amarnában, Ehnaton „rövid életű” fővárosában, Borchardt pedig azonnal felismerte annak értékét, nem véletlenül rejtegette, majd vitte magával tehát Berlinbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése