A Foucault-inga és a párizsi Pantheon

Az oszlopos bejárattal és díszes kupolával rendelkező párizsi Pantheon a nagy francia forradalom szülötte. Építését már az 1750-es években elkezdték, de a munkák csak 1789-ben fejeződtek be. XV. Lajos király még templomnak szánta, ám a revolúció felvilágosult hívei a haza nagyjainak temetkezési helyévé változtatták. A benne lévő Foucault-inga egyértelmű bizonyítékul szolgál arra, hogy a Föld valóban forog a tengelye körül.

A francia főváros pompás klasszicista Pantheonja az építész Jacques Germain Soufflot tervei alapján készült el a XVIII. század második felében. A 130 m hosszú és 83 m magas építmény 1791 óta a legnagyobb hazafiak nyugvóhelyéül szolgál: elsőként Mirabeau grófot temették ide, aki bár kékvérű volt, ennek ellenére a forradalom egyik legkiválóbb szónokának számított, ráadásul diplomata, szabadkőműves és jó tollú író-újságíró is volt. Az ismertebb franciák közül itt lelt végső nyugalomra Voltaire, Marat, Rousseau, Hugo, Pasteur, Zola, Braille, valamint Pierre és Marie Curie, illetve a 2002-es újratemetése után az idősebb Dumas. A Pantheon ugyanakkor a holtak számára nem mindig jelentette a végső állomást, a különféle okok miatt arra érdemtelenné vált személyek maradványait a franciák minden szívfájdalom nélkül eltávolították a szent helyről.

A panteon szó az ókori görögöknél és rómaiaknál még azokra a templomokra utalt, amelyeket az összes isten tiszteletére emeltek. A párizsi klasszicista építmény a Róma városában lévő mintájára készült, mégpedig XV. Lajos kezdeményezésére, aki 1744-ben súlyos betegségbe esett, és megfogadta, ha felgyógyul, a régi Szent Genovéva (Sainte-Geneviève)-templom helyére egy újat építtet. Anyagi okok miatt a munkálatok lassan haladtak, így mire a Pantheont befejezték, sem a király, sem a tervező nem élt már. A történelem és a sors fura fintora, hogy az építészt itt helyezték végső nyugalomra, az uralkodót viszont nem.

Léon Foucault francia fizikus kezdeményezésére 1851-ben egy hatalmas ingát függesztettek fel az épület kupolájának csúcsára. A 67 m hosszú dróton lengő vasgömb mindig ugyanabban a síkban mozog, mivel azonban a Föld elfordul alatta, úgy tűnik, mintha az inga is állandóan más és más függőleges síkban lengene. Az egyszerű, de elmés kísérlet megdönthetetlen bizonyítékul szolgál arra, hogy bolygónk nemcsak a Nap körül kering, de a saját tengelye körül is forog. Érdekesség, hogy az inga teljes körbefordulásához az egyes szélességi fokokon eltérő időre van szükség, az Egyenlítőnél pedig az inga megmarad ugyanabban a lengési síkban.

Irodalom21 – A debreceni magyartanárok lapja. Kövessen minket!